🔞 18 éven aluliaknak nem adható el.
Április egész hónapban: az egész oldal különleges 😁
Kérdése van? 06 70 73 89 02
Ma szeretnénk bemutatni a CBDV-t, más néven cannabidivarint, egy kevéssé ismert természetes kannabinoidot, amely nagyon hasonlít a CBD-re.
Még nem vizsgálták eléggé, de van miről beszélni. Potenciálisan érdekes hatásokat mutat számos patológiára: epilepszia, gyulladás, idegrendszeri fejlődési rendellenességek stb.
Szeretné tudni, hogy mi is pontosan a CBDV? Mik a lehetséges előnyei és mellékhatásai? Ebben a cikkben elmagyarázzuk neked mindezt, tudományos kutatásokkal alátámasztva!
Fedezze fel legális CBD-származékainkat
A kannabidivarin (CBDV) egy másodlagos kannabinoid, amely a természetben a kannabisz bizonyos fajtáiban van jelen. Amint azt már kitalálhattad, ha követted cikkeinket, ez a THCV (tetrahidro-kannabivarin) CBD változata.
A THCV-hez hasonlóan a CBDV is hozzájárul az entourage-hatáshoz, amely jelenség fokozza a kannabinoidok és terpének hatását, ha más kannabinoidokkal és terpénekkel együtt fogyasztják.
A THCV-vel ellentétben azonban a CBDV természetes állapotában viszonylag nagy mennyiségben lehet jelen. Különösen az Észak-Indiából és Nepálból származó vadon termő kannabiszvirágokban, valamint az ugyanezen régiókból származó gyantákban található meg. A THCV-hez hasonlóan a CBDV-nek is van egy erősebb ikertestvére , a CBDP.
Molekuláris szempontból a CBDV nagyon közel áll a CBD-hez. A köztük lévő különbségek ugyanazok, mint a THC és a THCV között.
Az egyetlen figyelemre méltó különbség a rövidebb oldallánc, amely kissé megváltoztatja a hatását és az endokannabinoid rendszerrel való kölcsönhatását.
A legtöbb más kannabinoidhoz hasonlóan a tanulmányok még meglehetősen vékonyak és korai szakaszban vannak. Bár nem tudjuk teljesen megmagyarázni a hatásmechanizmusait és azok különbözőségét, ahhoz eleget tudunk, hogy röviden elmagyarázzuk a működését:
Ma már tudjuk, hogy a CBDV a CBD-hez hasonlóan kevéssé hat a CB1 receptorokra, és még kevésbé a CB2 receptorokra. Ez az oka annak, hogy e két molekula nem osztozik a kannabisz és egyes szintetikus kannabinoidok pszichotróp hatásaiban és érzékszervi torzulásaiban.
Egyes tanulmányok szerint a CBDV más szinteken is kölcsönhatásba lép az endokannabinoid rendszerben szintén jelen lévő más receptorokkal. Ez különösen igaz a TRPV2 és a TRPV1 receptorokra. Ezeket a receptorokat, amelyeknek rövidítése az angol "Transient Receptor Potential Vanilloid" szóból származik, franciául kapszaicinreceptoroknak is nevezik.
Különböző eszközökkel aktiválhatók, és a CB1-hez és CB2-hez hasonlóan részt vesznek a szervezetünk által bizonyos ingerekre adott kémiai válaszban.
Jellemzően ezek azok, amelyek aktiválódnak a fájdalom- és hőérzet kialakulásához, amelyet akkor érzünk, ha chilit eszünk, ha bizonyos rovarok megcsípnek minket, vagy ha melegítő kenőcsöt használunk.
Ez azért érdekes, mert ugyanezek a receptorok részt vesznek a gyulladásos és metabolikus folyamatokban, ami a CBDV-t bizonyos terápiás alkalmazások potenciális jelöltjévé teheti.
A kutatókat különösen érdekli a CBDV potenciálja a gyulladás, a krónikus fájdalom és bizonyos neurológiai állapotok kezelésében.
Egyelőre nem rendelkezünk elegendő információval a CBDV-ről, de ennek ellenére jobban ismert, mint sok más másodlagos kannabinoid. Mindenesetre eleget ahhoz, hogy képesek legyünk hogy áttekintést nyújtsunk a témával kapcsolatos tudományos vizsgálatokról:
Az egyik első tanulmány, amelyről beszámolunk, 2013-ból származik. Az angliai Readingi Egyetemen végzett előzetes tanulmányban egy kutatócsoport megkísérelte megvizsgálni a CBD és a CBDV görcsoldó hatását patkányokon és egereken [1].
Ennek érdekében a kutatók randomizált vizsgálatokat végeztek. Egyes egerek CBD-t, mások CBDV-t, egy harmadik csoport pedig CBD + CBDV-t kapott. A cannabinoidok adagolása és formája a tengerimalacok csoportjai között változott.
Ezután megpróbáltak görcsös rohamokat előidézni az egerekben, annak érdekében, hogy a kannabinoidok által kiváltott rugalmasságot mérjék.
A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a CBDV jelentős görcsoldó hatást fejtett ki, de meglepetésre ezek a hatások nem a CB1-receptorhoz kapcsolódtak.
Ez a tény érdekelte a kutatókat, akik folytatták a kutatást. A következő évben, 2014-ben pedig olasz kutatók egy csoportjának sikerült megmagyaráznia ezeket a hatásokat, bizonyítva, hogy a CBDV kölcsönhatásba lép a TRPV receptorokkal[2].
Ezek a receptorok "hozzájárulhatnak az epilepszia bizonyos formáinak kialakulásához és progressziójához". Tehát aCBD és a CBDV ugyanezekre a receptorokra hatvagyorsan aktiválja és érzéketleníti ezeket a receptorokat, így az alany kevésbé hajlamos az ilyen típusú rohamokra.
2019-ben angol-amerikai kutatók egy csoportja nekilátott, hogy tanulmányozza a CBDV hatását az autizmus spektrumzavarra (ASD)[3]. Ez az ötlet azután jutott eszükbe, hogy megvizsgálták azokat a preklinikai vizsgálatokat, amelyek bizonyították, hogy a vegyület képes az agyi gátló-gerjesztő receptorokra hatni. Kiderült, hogy ezek a receptorok az ASD-ben is szerepet játszhatnak.
Egyes autista spektrumzavarok a szociális és érzelmi kommunikációt befolyásoló idegrendszeri fejlődési rendellenességek. A kutatók ezért úgy vélik, hogy egy, a fejlődés során az agy gátló-gerjesztő funkcióira ható kezelés megelőzhetné a nagyon kisgyermekek agyában kialakuló kommunikációs problémák egy részét.
A kutatók ezért kettős vak, randomizált, keresztirányú vizsgálatokat végeztek, amelyek során a CBDV-t kapó alanyok reakcióit vizsgálták a placebóval összehasonlítva. A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a CBDV valóban hatással van az ASD-ben szerepet játszó agyi izgalmi gátlókra. Mindazonáltal a válaszok nem voltak egységesek, esetenként kisebb-nagyobb hatással, mivel kiderült, hogy nem minden alkalommal ugyanazokra az agyterületekre hatott.
A tanulmány ezért arra a következtetésre jutott, hogy a CBDV önmagában nem tud megfelelő és biztonságos klinikai választ adni a kezelésre. Mindazonáltal áttörést jelent az ASD megértésében és kezelésében, és további kutatásokat igényel.
Nem ritkán olvasható, hogy a kannabisz és a CBD pozitív hatással lehet a hányingerre, különösen a rákos kezelések okozta hányingerre.
És ez fordítva is igaz: számos cikk és beszámoló szól arról, hogy a kannabisz gyakran émelygést okoz, különösen a rendszeres használóknál és a rossz utazások során.
Ez azzal magyarázható, hogy a CB1-receptorok, amelyekre a THC különösen hat, maguk is hányingert okoznak, ha megfelelő ingerek érik őket.
Tekintettel erre a megállapításra, az amerikai kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a CBDV és a THCV használata előidézheti-e ezt a hányingert okozó ingert, vagy létrehozhat-e egy ellentétes ingert, amely megakadályozhatja a hányingert[4].
A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy sem a THCV, sem a CBDV nem okoz hányingert, és hogy a két molekula a hányingert okozó receptorok réseinek elnyomása révén "terápiás potenciállal rendelkezhet a hányinger csökkentésében ".
Végül a leglenyűgözőbbnek talált tanulmány: a CBDV hatása a Rett-szindrómára.
A Rett-szindróma (RTT) egy ritka idegrendszeri fejlődési rendellenesség, amely főként a lányokat érinti az élet első 6-18 hónapjában. A pszichomotoros fejlődés stagnálását okozza, ami a motoros és nyelvi készségek elvesztéséhez és agyi sorvadáshoz vezet.
Jelenleg nincs kezelés erre a betegségre, de ismert, hogy az esetek 95%-át az X-gén mutációi okozzák. Azt is tudjuk, hogy az endokannabinoid rendszer számos olyan élettani folyamatot szabályoz, amelyek megváltoznak e betegség következtében.
A kutatók célja ezért az volt, hogy ellenőrizzék, hogy a CBDV az endokannabinoid rendszerre hatva érdekes terápiás hatást fejthet-e ki.
Ebben a tanulmányban[5] a kutatók 14 napig CBDV-t adtak az RTT által érintett patkányok egy csoportjának. Az eredmények pedig több mint biztatóak voltak: a kutatók a tengerimalacok viselkedésbeli és agyi változásainak helyreállását tudták megfigyelni:
"A CBDV-kezelés helyreállította az RTT egerek károsodott általános egészségi állapotát, szociabilitását és agyi súlyát. A motoros koordináció részleges helyreállítása is megfigyelhető volt."
Ráadásul az egerek hippokampuszában sokkal magasabb G-fehérje-szintet találtak, ami új kutatási utat nyit az RTT kezelésében.
A CBDV, bár még mindig nagyrészt ismeretlen, izgalmas terápiás potenciált mutat. Ezzel egyúttal bővítette ismereteinket az endokannabinoid rendszerről és annak számos patológiát szabályozó képességéről, miközben többet tudtunk meg magukról a patológiákról is.
Mindazonáltal nem szabad megfeledkezni arról, hogy még mindig sok szürke terület van a cselekvés és a mechanizmusok összességét illetően. Még sok évbe telik, mire megállapíthatjuk, hogy a CBDV teljesen biztonságosan használható, és hogy terápiás hatása biztonságos és hatékony.
Addig is, tartsd magad naprakészen a blogunkon!